Megpróbálom kicsit összeszedni a gondolataimat az elmúlt időszakról, a versenyről, meg úgy egyáltalán.
Nagyon gyorsan eltelt ez a 4 hónap, az elején egy örökkévalóságnak tűnt, most mégis mintha csak tegnap lett vna h elszántam magam :) És nagyon örülök h így döntöttem, mert most már szinte egy másik ember néz vissza rám a tükörből :) Sokkal magabiztosabb lettem, tele tervekkel, ambíciókkal.
Igaz a kitűzött célt nem tudtam maradéktalanul teljesíteni, de ezt vhogy éreztem is egy ideje és nem ért csalódás, de nem is bánt egyáltalán, mert nem az a szám a fontos amit a mérleg mutat, hanem az amit a tükörben látok, és ez volt a cél, ezt sikerült elérnem, tetszik amit ott látok :) Sikerült éhezés és komolyabb lemondások nélkül szép lassan megszabadulni a kilóktól amitől szerettem vna. És így, ezalatt a 4 hónap alatt ismét hozzászoktam a mértékletességhez, és közelítek az egészségesebb életmód felé, mert azért lehetne még mit javítani, de már így is egy élhető, és hosszú távon tartható életmódot, étrendet sikerült kialakítanom. Tudom mi az ami belefér, mi az ami nem, és tudom ha vmit megkívánok, azt is megehetem, csak mértékkel, és odafigyelve.
Sok dolgot megváltoztattam, nem csak a fehér liszt és a cukor került tiltólistára, hanem az édesítőszer és az ízfokozók is. Nem használok semmihez sem ételízesítőt, leveskockát v ilyesmit, amit régen elég sokat használtam... és érdekes, enélkül is ugyan olyan finomak az ételek... Próbálok tisztábban, minőségibb ételeket enni, vásárolni, főzni. Bőven van még mit javítani ezen, de úgy érzem már így is nagyon sokat tettem az egészségünkért, mert a család is fontos!
És a mozgás... Újra sikerült megszeretnem :) Számomra is hihetetlen, de most már az esetek nagy részében tényleg azért csinálom, mert jól esik, mert élvezem, és nem azért mert muszáj :) Persze ebben is vannak még nehezebb napok, időszakok, de azokon gyorsan túl lehet lendülni, és a célra kell koncentrálni, hisz az eredmények önmagukért beszélnek, és ezek motiválnak csak igazán. Egy dolgot bánok csak, h nem kezdtem el már hamarabb... Nem gondoltam h tényleg újra a nulláról kell kezdenem, azt hittem számít az vmit h régen (2,5 éve) is nagyon sokat tornáztam. Azt hittem hipp hopp újra kondiban és formában leszek... De be kellett látnom h egyáltalán nem, sőt... Mindent a nulláról kellett újra építenem, és ez sokszor visszavett a lelkesedésemből, sokszor csalódtam h mennyire nem megy... Ha újra kezdhetném, sosem hagynám abba, a mostani eszemmel egész biztos h a terhesség alatt is mozogtam vna vmit, és a szülés után is. Nem lett vna szabad annyira félnem h elmegy a tejem, csak szépen, mértékkel, de kellett vna vmit mozognom... De összességében persze nem bánom, hisz a kis Csodámért, Aisáért tettem, azt az időszakot kizárólag Neki szenteltem és ez így van rendjén, és persze elkezdeni, változtatni sohasem késő, csak könnyebb lett vna, ha nem hagyom el magam ennyire :)
A fejlődésről... Mint említettem, tényleg a nulláról kezdtem újra, és ezt bizony nagyon sokszor meg is éreztem... Amiket régen gond nélkül megcsináltam RR tornák, az elején teljesen kifogtak rajtam, és nem értettem... Nem sokkal a verseny kezdete után, a csoport segítségével megismertem Péntek Enikő tornáit. Megtetszett az oldal, gondoltam kipróbálom. Persze nem gondoltam h korai lesz még a súlyzós has-far edzés nekem, "kezdőnek" és olyan szinten csalódtam, elment a kedvem h azt hittem nem is fogom tudni folytatni... De szerencsére azért nem így lett, rájöttem h újra fel kell építenem mindent, újra formába kell jönnöm és ezt szépen fokozatosan kell elérni, nem kapkodni, és reális célokat kell kitűzni. Csináltam tovább az RR tornákat, és éreztem h minden alkalommal jobban ment, és ez már motivált. De nem adtam fel PE tornákat sem, csak próbáltam úgy választani, h ne érjen csalódás. Letöltöttem a Zóna1-et és szépen csináltam, megszerettem az intervallumot, és mikor az már nem bizonyult elég kihívásnak, akkor újra nekiestem a kis videóknak. És fokozatosan éreztem h egyre jobban megy, egyre többet és jobban bírok, és nem beszélve a látványos eredményekről hónapról hónapra. Az elején gondot okozott kapásból az h nem bírtam felemelni a csípőmet oldaltámaszban. Egyszerűen nem bírtam megtartani saját magamat... Most már gond nélkül megcsinálom ezeket a gyakorlatokat, és ez óriási eredmény számomra :) Aztán Évi segítségével szert tettem a többi dvd-re is, jelenlegi nagy kedvencem a Zóna2. Minden blokkját nagyon szeretem és élvezettel csinálom. A verseny utolsó hónapjában szinte minden alkalommal erre tornáztam, és kimagaslóan nagy eredményt értem el ez idő alatt. Nagyon sokat formálódtam, centik mentek még le pluszban, és kezdenek felsejleni a kis izom kezdeményeim :) A hasam ilyen lapos mint most, még életemben nem volt... Persze most sem tökéletes, de számomra már így is óriási eredmény :) főleg h mindig azt mondogattam h a hasam nem zavar, régen nem is edzettem rá :) Aztán beszereztem a nagyobb, állítható kézisúlyzókat. Velük még csak most barátkozom, pár közös edzésen már túl vagyunk, de itt még nagyon érzem h sokat kell fejlődnöm, viszont már tudom h ez mind csak rajtam múlik, és ha csinálom, napról napra könnyebb lesz, és szép fokozatosan emelhetem is a súlyokat majd. Fehérjeport is használok már egy hónapja kb, remélem megteszi a hatását majd :) Szóval vannak újabb tervek, célok, azt hiszem most már nincs megállás :) sokszor nehéz család mellett, nem mindig sikerül úgy és akkor tornáznom ahogy szeretnék, de így is örülök h ennyit is sikerül, és mindig törekszem a legjobb megoldásra.
Amit még nagyon fontosnak tartom h említsek, az h milyen sokat tanultam az elmúlt időszakban... Nagyrészt a csoportnak köszönhetően, hisz mindig van aki megoszt vmi okosságot, másrészt PE hatására is. Sosem gondoltam vna h ennyi újat tanulhatok még, és kicsit rossz volt rájönni h eddig amit csak lehetett, azt mind elrontottam... Azt eddig is tudtam h csak életmódváltással lehet tartósan eredményt elérni, de az sem mindegy hogyan váltunk életmódot... A kalóriaszámolás egy tökéletes módszer, de azt is csak ésszel szabad csinálni... Nem szabad túlságosan megvonni semmilyen tápanyagot sem, mert azzal többet ártunk mint használunk, és ez az amit én régen nem tudtam és nem is tartottam be... Igaz lefogynom régen is sikerült, csak nem mindegy miből... Azt csak most tudtam meg h sikeresen leépítettem az izomzatom nagy részét az eszetlen táplálkozással, és a nem megfelelően kialakított mozgásformákkal... A testzsírszázalékom még 50 kg-san is magas volt, hisz szinte koplaltam, amit egyébként nem éreztem, nem végeztem zsírégető jellegű mozgást, de súlyzósat sem, így a magas ismétlésszámokkal még jobban rásegítettem a saját izomzatom leépítéséhez... De most megtanultam, h fontos a fehérjepótlás, nincs helyi fogyás, általánosan kell zsírt veszíteni, közben izmot nyerni. Úgyh most már ennek fényében csinálok mindent, és bízom benne h tényleg nem késő sosem elkezdeni és még vissza tudom fordítani, kialakítani a megfelelő arányt, ezáltal izmosabb, de karcsúbb lenni :)
Végezetül, de nem utolsó sorban szeretnék sokadszor, de nem elégszer köszönetet mondani Nonónak, a példamutatásért, a rengeteg segítségért, a csoportért és a csoportnak, hisz mindig ott vagyunk egymásnak, segítenek amikor kell, mindig meg van a motiváció, a támasz... És ami nekem nagyon sokat jelent, tudom sokan vannak a csoportban akik nagyobb súlyfelesleggel küzdenek, mégis mellettem voltak mindig, annak ellenére h én csak az utolsó pár kg-mtól igyekeztem megszabadulni, ugyan úgy bíztattak, segítettek ÉS velem örültek, rengeteg elismerést kaptam és kapok, sokkal többet mint a közvetlen környezetemben... Úgyhogy ezúton is mindenkinek köszönöm szépen!!!
És gratulálok mindenkinek aki végigcsinálta a versenyt és bármilyen eredményt is, de elért, és tett az egészségéért és az álmaiért!
